2013. november 4., hétfő

Keresztelő...a nagy esemény, amely annyit váratott magára...megtörtént:D

Hanna Mikolt a pocakban...néhány nappal a születésed előtt:)
Megszülettél:)
Hanna Mikolt...két éve ilyenkor ugyanilyen esős és szeles idő volt, a kórházban voltunk, mert vissza kellett mennünk. Két éve ilyenkor hangolódtunk egymásra, tanultuk meg, mit jelentenek a jelzések, amit egymás felé adunk...megtanultam, mikor vagy éhes, miért tartod így vagy úgy a kezed, mit üzensz a kis bogár tekinteteddel. Egyszóval, figyelmet. Nagy nagy figyelmet kellett megtanulnom, megfűszerezve egy még nagyobb adag türelemmel. Ugyanígy tett apa is. Meg a környezetedben mindenki, aki úgy érezte rácsatlakozna a kis világodra, ami nap mint nap tágul..Például ilyen volt Dia is. Aki most már a keresztanyukád. Meg Ádám is, aki a keresztapukád lett.

Néhány kép a hétköznapokból, nem hétköznapi pillanatokkal(szerencsére nagyon sokat ide válogathattam volna még..:)
Séta, Ámdá:) a kormánynál:)

...és Dia megvette a hőn áhított NYUSZIT!

Fürdőzés Diusékkal:)


Az a híres majdnem elestem játék...:D


azok a kapolcsi szép napok:)




Dia, nyugi, nem baj,hogy annyi szilvás gombócot ettél..attól még játszhatunk:)


 És a hétköznapokból átlépünk a Keresztelő ünnepére:





















Bárki aki hozzánk betévedt, mert úgy hozta a sors, mert muszáj volt vagy mert egyszerűen szeretett volna, azt szívesen láttuk, örömmel fogadtuk. Akkor is, és most is így van ez. Mosolygós és figyelmes baba voltál mindenki felé. de Dius felé valahogy feltűnően nagyon. Biztos a kifejező nagy kék szemei okozták:) Vagy a hangja vagy a ...nem is kell ezt megmagyarázni:) Neki kacagtál igazán hangosan először, azóta is igen könnyen megnevettet. Az is mutatja, hogy mély vele a kapcsolatod, hogy még össze is tudtok veszni...például azon, hogy szabad e Hugi kristály hamutáljával táncolni, vagy nem, ugye Hanna?
Őt választottuk neked (vagyis te választottad őket, mert ugye, Ádám felé nagy a szerelem...), és Ádámot, hogy ha az életed során hozzánk nem tudsz/akarsz/szeretnél/kívánsz fordulni valamivel, ami bánt, vagy éppen nagyon örömet okoz, vagy segítségre van szükséged, ( és sem nagyszülő,sem szülő nem segíthet) akkor ott lesznek ők. Ők megfogadták a templomban, hogy haladnak veled az életed során, a hit és egyház felé terelik az utad, és ahol tudnak, melletted állnak.

1 megjegyzés: