Közeleg a nyár vége, ismét indul a suli - ez persze engem még nem érint, de apát igen, mert elkezdődik az eddigieknél is több munkával járó iskolai és színházi év. Apa több csoportot fog vezetni, játszani fognak a Petőfi Színház bérletrendszerében, három hatalmas TÁMOP-pályázat eredményét várják, zajlanak a Bűn és bűnhődés előkészületei, alakulóban az első pápai diákszínház, és tervezik a következő nyarat nemzetközi utcaszínházi turnéval - igen, már most...
De már előre is rohantam, pedig hátrafelé kell most tekintenem. Úgy látszik, minél több mindent csinál az ember, annál inkább a jövőre helyezi a hangsúlyt, és annál kevesebb figyelmet fordít a jelen nehézségeire, vagy a múlt elemzésére. Mindegyik hasznos, de Apa szokta mondani, hogy amikor mindenütt azt halljuk, így rossz, meg úgy rossz, meg válság van, olyankor kell a legnagyobb erőkkel munkálkodni, és a legtöbb szépet létrehozni. A tétlenség a jelen mérge a jövő ellen.
De most lássuk, mi minden történt velünk június 29-e, vagyis az utolsó bejegyzés óta!!!
Hát például Anya kipingálta az egész szobát, hogy vidám kis mesevilág vegyen körül minket. A kedvencem a madár a háztetőn, mindig kacagok, amikor rákérdeznek: "Hol a madár?"
Apa pedig készített nekem egy bújkálós-mászkálós várat (az első elemmel készült el eddig, lesz még folytatása is, azt mondta), ez lett a Csirpi-Lak.
Rögtön el is foglaltam, elvégre én vagyok a vár úrnője, nem? Ja, a Csirpi név onnan jön, hogy egyszercsak így kezdett el szólítani Apa, mert mindig úgy pislogtam, mint egy kisbagoly, és azóta is olyan intenzíven figyelek, ahogyan a baglyok szoktak... :)
A sok itthoni munka közül Apa a kertészkedést szereti a legjobban. Ültettünk répát, petrezselymet, krumplit, sóskát, rebarbarát, kukoricát, hagymát, meg mentát és sárgadinnyét, meg spenótot, és lám - három kivételével mind gyönyörű kis konyhakerti termést hozott. És csak egy kicsit kellett dolgozni érte (ásni, kapálni, gyomlálni, öntözni) - na jó, nekem kellett kicsit, Apa és Anya párszor azért leizzadtak. De Apa azt mondja, minden iskolának kellene tartania saját kertet, amit a tanulók művelnének, mert fontos látni a körforgásban lévő folyamatokat, hogy ne szakítsuk el gyökereinket a természettől. És fontos megtanulni azt is, hogy gondozzuk szűk és tágabb környezetünket, hogy felelősséggel tartozunk azért a világért, amit mi alakítunk ki magunk körül.
Sok vendégség volt nálunk, rokonok és barátok egyaránt, sőt, Nagyi és Nagytata is sokszor voltak nálunk - és olyankor még lovaglásra is jutott időnk és erőnk.
Nagyival a strandon
Tölcsérrel a strandon
Unokatesómmal, Barnival sokat játszottam
Másik unokatesóm, Florina is velünk nyaralt Katival, itt éppen Kisbajomba vitt minket kirándulni Nagytata
Nem csak én ettem jókat... hihihi
Anya barátai is meglátogattak minket
Esőnézőben Nagyival
Felmásztunk egy hatalmas vadászlesre is
Egyszer elmentünk a veszprémi állatkertbe, ahol egész nap nézhettem a sok szép, de néha szomorú állatot. Meg kicsit aludtam is azért.
Néha igazi Safarifeeling lett úrrá rajtunk
Néha meg amerikai filmplakátot megszégyenítően pózoltunk
Mondtam, hogy aludtam is...
Azért amikor otthon voltunk Pápán, akkor is jókat pihentünk, bár a pihenés relatív, mert aztán volt itt festés, nyílászárócsere, műpadlózás, lomtalanítás, bútorpakolás, kertészkedés, teraszrendezés, nagytakarítás... azért néha eldőltünk olvasgatni...
Néha elmentünk kávézgatni...
Meg másztam sokat, és félelmetes akciósztárként már nem csak vízszintesben nyomtam... XD
Meg bújkáltam is sokat...
Az egyik legszebb nap az volt, amikor Apa és Anya fogták magukat, és Apa friss jogsijával bepattantunk az autóba, és ellátogattunk az ajkai tóra, ahol még csónakáztunk is!!! Anya a szigeten még Hú-nak is megmutatott!
Fekete István hőse alatt...
Anya azt hitte, vadvízi evezésen van, veszélyesen vette a kanyarokat
Apa büszkén pihent, amíg Anya gályázott
A legeslegeslegjobb viszont az a hét volt, amikor Bakonyszentivánon, a S.T.Art Tábor helyszínén töltöttünk egy egész hetet a Schrauf Farmon, ahol elkészült egy igen izgalmas előadás diákokkal és felnőttekkel. Ez a tábor egyszerre volt munka és nyaralás, nem is nagyon lehet leírni, mennyi élmény ért mindannyiunkat. A képek talán többet mondanak majd - Baky Dani bácsi jóvoltából van egy pár.
Mindent megtettem, hogy megszerezzem a kevlárt!
Mindig más bébicsősszel hédereztem - itt például Kornél volt a szórakoztató kisiparosom
Olykor én is segítettem Apának rendezni
Anyát folyamatosan tréning alatt tartottam
Tűzregéket szőttünk Apával
Csodáltam Anyát
Amikor a tűzzel játszott, akkor még inkább...
És néha megszámolni sem tudtam, hányan vagyunk mindenütt
Sok-sok-sok szép élmény közt a legviccesebb az volt, amikor Apa és Anya vásári komédiát próbáltak. Nagyokat kacagtam, de amikor "játszásiból veszekedtek a darabban", akkor picit elpimpült a szám. De majd megtanulom, hogy az nem komoly volt... XD
Még egy szép emléke lesz a nyárnak, hogy bizony Apa és Anya javasoltak nekem egy keresztanyukát, aki nagy örömmel igent mondott! Én pedig örülök neki, hogy Dia, aki mindig jókat kacag velem, meg lett invitálva kis családunkba egy ilyen szép gesztus által!
Hát, dióhéjban ennyi. Meg még annyi, hogy remélem, a Jóistenke ad még nekünk rengeteg ilyen szép élményt, mi pedig elég erősek leszünk ahhoz, hogy ezekből töltekezzünk, és ne a körülöttünk zajló butaságokon keseregjünk!
